Elérhetőségeink
Klsz Szolgáltató Kft.
7632 Pécs, Fellbach u. 18.
 
Telefon: 06-72/526-961
Fax: 06-72/526-962
Mobil: +36-30/9369-123
 
Ügyfélfogadási idő
Hétfő 9.00 - 16.00
Kedd 9.00 - 16.00
Szerda Zárva
Csütörtök 9.00 - 16.00
Péntek Zárva
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Ebédidő 12.00 - 13.00
2018. november 21. szerda
Tevékenység címke
Társasházkezelés
Társasházkezelő
Közösképviselet
Közösképviselő
Ingatlankezelés
Az újonnan épített lakások kötelező jótállása

A 2003. december 5-e után kötött építési szerződésekre, illetve szerződés hiányában az ezt követően megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kötelező jótállás szabályait a 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet tartalmazza, a korábbi előírásokat a 3/1987. (X. 24.) MT rendelet határozza meg.

Mindkét jogszabály egységes abban, hogy csak az új lakásokhoz, épületekhez rendel jótállási kötelezettséget, a felújításokhoz, renoválásokhoz nem.

Kötelező jótállás vonatkozik:

  1. az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet mellékleteiben felsorolt épületszerkezeteire, valamint a kiszolgáló helyiségeire és részeire;
  2. a lakás- és épületberendezések esetében csak azok beépítésére, illetve beszerelésére;
  3. meghatározott lakás- és épületberendezésekre (pl. tűzhely, főzőlap, redőny, a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés) esetében magára a berendezésre is, ha azok a lakás alkotórészének minősülnek.

Új szabály, hogy jótállási jogokat lehet gyakorolni az épület szigetelésére és külső vakolására, a garázsra és a teremgarázsra, valamint az elektromos vezetékekhez tartozó kapcsolók, csatlakozóaljak és a klímaberendezés beszerelésére, beépítésére is.

A jótállás mindkét jogszabály szerint az építési szerződéssel építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (vállalkozó) terheli.

A jótállás időtartama továbbra is 3 év, amelyet az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától kell számítani.

A jótállási jogokat érvényesítheti:

  1. a lakás (lakóépület) tulajdonosa,
  2. a tulajdonba adásig pedig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben (a régi jogszabály szerint a lakás, lakóépület kezelője is jogosult volt erre).

A jótállási igényt a kibővített tartalmú jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozó köteles lakásonként külön-külön kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A vállalkozónak külön jótállási szabályzatot nem kell készítenie.

A javító és karbantartó szolgáltatások kötelező jótállása a legkevésbé ismert jogszabályi jótállást az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba, és a 16/1976. (VI. 4.) MT rendeletet váltotta fel (vagyis az augusztus 31-ig megkötött szerződésekre még az MT rendeletet kell alkalmazni).

A jogszabály az alábbi szolgáltatásokra állapít meg kötelező jótállást, de csak abban az esetben, ha a szolgáltatás - az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló - díja meghaladja a húszezer forintot:

  1. lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,
  2. háztartási gépek és készülékek javítása,
  3. barkács- és kerti szerszámok javítása,
  4. személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,
  5. audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
  6. gyógyászati segédeszközök javítása,
  7. telefon- és telefax-berendezések javítása,
  8. hangszerek javítása,
  9. órák javítása.

A vállalkozó megteheti, hogy alacsonyabb javítási díj, vagy a jogszabályban fel nem sorolt termékek javítása, szerelése után is jótállást vállal, azonban a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőtlenebb jótállási feltételeket nem állapíthat meg. Abban az esetben nincs jótállási kötelezettség, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.

A jótállás időtartama: hat hónap.

A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

  1. a vállalkozó nevét és címét;
  2. az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
  3. a szolgáltatás díját;
  4. a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;
  5. a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, de akkor is van a szolgáltatásra jótállás, ha a jótállási jegyet szabálytalan állították ki, vagy azt nem adták át fogyasztónak.

A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

  1. a fogyasztó nevét, címét,
  2. a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
  3. az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
  4. a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
  5. a hiba bejelentésének időpontját,
  6. a hiba leírását,
  7. a kifogás rendezésének módját. Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását is le kell írni a jegyzőkönyvben. A vállalkozó köteles átadni a jegyzőkönyv másolatát.
 
Impresszum Klsz Szolgáltató Kft. Az oldal tetejére
Jogok 7632 Pécs, Fellbach u. 18. Oldaltérkép
Beállítás kezdőlapnak Minden jog fenntartva! - © 2007-2018. - Klsz Szolgáltató Kft.